Csákvár – A Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület a Régi mesterségek bemutatása című előadássorozatának egyik részeként a szabás-varrással kapcsolatban tartott előadást és bemutatót.
Babakészítés
A rendezvényt Kunstár Béla programfelelős nyitotta meg. Bevezetőjében egy korábbi előadásban már bemutatott témához, a kender feldolgozásához tért vissza. Ebből szőttek vásznat az asszonyok, majd egyszerű, de praktikus szabásminták alapján szabták ki és varrták meg belőle a ruhát.
Ezután Bodrogai Gyuláné vette át a szót. Egy rongybábut tartott a kezében, amelyet maga készített egy kisgyermek számára. Erzsi néni elmondta, hogy a régi időkben nem volt játékbolt, ahová bemehettek a szülők ajándékot venni. A játékot minden gyermeknek otthon készítették el. A lányok a rongybabák készítése és öltöztetése során tanultak meg az édesanyjuktól, nagyobb testvéreiktől szabásmintát készíteni, és ruhát varrni.
Szövősablon
Vidermann Lászlóné óvónőként már sok babát készített. Szerinte kukoricacsuhéból, vagy vászonból a legegyszerűbb készíteni. Ha van szövősablonunk, még szőni is lehet, és a sablonról levéve, testét kitömve szép formájú babát kapunk.
Tóth Árpádné Marika néni meglepetéssel készült az előadásra: elhozta az édesanyja, a népművészet mestere címmel kitüntetett özvegy Gubányi Imréné díjnyertes csuhébaba-gyűjteményeit. Az egyik babagyűjtemény az alföldi népviseleteket, a másik pedig egy korabeli felvonulást mutat be.
Az elméleti összefoglaló után minden jelenlévő a tettek mezejére léphetett, és a gyakorlatban is kipróbálhatta, valóban egyszerű-e a rongybaba, vagy a kesztyűbáb elkészítése. A cserépkályha kellemes melege mellett, a babák kötözése-öltöztetése közben nagyszerű volt hangulat a Vértes Múzeum öreg falai között.
A program végén vidáman távoztunk az épületből. Nevetve néztünk vissza Háry Jánosra és Örzsére, az általunk elkészített rongybabák „nagy testvéreire”, akik a múzeum udvarán, egy padon ülve – március 15-e tiszteletére ünneplő ruhában – köszöntenek minden arra járót.
Katonáné Dr. Venguszt Beatrix
